![]() |
| http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9015567 |
Showing posts with label Két kis ember. Show all posts
Showing posts with label Két kis ember. Show all posts
Saturday, November 30, 2013
One more week?
Saturday, August 20, 2011
Monday, February 14, 2011
Saturday, October 18, 2008
Birthdays of Tears

Oct 27: Marci's birthday. He would be 13 this year.
Oct 30: Petra's birthday. She would be 10 years old on this day.
More than 8 years after his crime, Ciaran Tobin, who killed two children in Hungary on April 9, 2000, is still a free man. Hungary never really cared to punish him, and nor has Ireland. Shame on both.
The Foundation will continue to draw attention to the tragic fate of Marci and Petra, children of Leányfalu, Hungary, and the appalling mockery of the Hungarian judicial process that ensued after Ciaran Tobin's crime.
Rest in Peace, children. We love you and we shall continue to fight for you.
Sunday, June 22, 2008
Friday, June 20, 2008
Monday, June 2, 2008
Children's father in the Irish Independent

"Every day I think about my little boy and my little girl, what would they be doing now. Easter, Christmas and birthdays are the worst. They would have been 10 and 12. All the things we would have done together have been taken from us.
Instead we have been living our lives in limbo since that day. This man came to our country, broke the law, his actions destroyed our family and robbed my two beloved children of their lives, he then fled and hid behind fancy lawyers. He has robbed us of the chance to put this behind us."
Bence Zoltai, father of Marci and Petra, interviewed by the Irish daily, Independent, March 28, 2008
Saturday, May 31, 2008
Father's petition still unanswered

The core questions, again, asked in the Petition of March 27, 2008. This time, for all to see, in English:
1. On what conditions was Ciaran Tobin allowed to leave Hungary on September 19, 2000?
2. On October 9, 2000 Ciaran Tobin returned to Hungary. Contrary to the law, he did not hand over his passport to the authorities. The Hungarian authorities did not take his passport either, despite the fact that he notified the Buda Regional Court of his return to Hungary. On November 30, 2000 Ciarán Tobin left Hungary again, this time for good. With what permission did he leave? Why did Hungarian authorities not take away his passport on his return on October 9, 2000?
3. To our knowledge, Ciaran Tobin was not notified of his obligation to start his 3-year prison sentence passed by the court. Why was he not notified?
4. The reply by Irish authorities to the EAW issued by Hungary suggests that its content did not meet current requirements. If so, why? We demand that the EAW issued by the Hungarian authorities be made available to the public.
5. According to the Ministry of Justice, the Hungarian authorities have requested that the sentence be enforced on Irish land, to which the Irish authorities replied that that would only be possible if the convict had fled Hungary. We demand that the above request sent to the Irish authorities as well as their response be made available to the public.
It is also demanded that errors committed by the Hungarian authorities in this case be identified and made public, and steps be taken by the Hungarian authorities to ensure that a similar situation can never happen again.
Labels:
Document Archives,
In English,
Két kis ember,
Magyarul,
Marci and Petra
Friday, May 30, 2008
Thursday, May 29, 2008
Az archívumból: a másodfokú ítélet

PEST MEGYEI BÍRÓSÁG
mint másodfokú bíróság 2. Bf. 740/2002/6. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten 2002. év október hó 10. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő
végzést:
A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt Tobin Ciarán Francis ellen indított büntetőügyben a Budakörnyéki Bíróság 2002. év május hó 07. napján kihirdetett 2.B. 1308/200020. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott büntetése egyketted részének a letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
A magánfelet polgári peres illeték megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi.
Indokolás
Az elsőfokú bíróság Tobin Ciarán Francis vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 3 év fogházra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő a tényállás részbeni megváltoztatásáért és ehhez kapcsolódóan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A vádlott kézbesítési megbizottja útján a bírósághoz eljuttatott beadványában csatlakozott a védőjéhez.
A Pest Megyei Főügyészség Bf. 2644/2000. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A másodfokú bíróság a Be. 258. §. (1) bekezdés a./ pontjára hivatkozással az iratok tartalma alapján kiegészíti illetve helyesbíti az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást.
Tobin Ciarán Francis vádlott 1992. óta „B, C és E” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezett. Azt a most elbírált cselekmény napján, azzal összefüggésben a rendőrhatóság bevonta. A rendelkezésre álló iratok alapján nem tisztázható, hogy azt a vádlott visszakapta-e (helyszíni szemlejegyzőkönyv; nyomozati iratok 182. és 189. oldalai).
A vádlott 2 kiskorú gyermek, az 1996-ban született Joshua Michael és a 2000-ben született Naoise Itann eltartásáról gondoskodik (vádlott által a fellebbezési eljárásban 5. sorszám alatt érkeztetett anyakönyvi kivonatok alapján).
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének második oldala ötödik bekezdéséből a vádlotti előzésre vonatkozó megállapítást mellőzi és e bekezdést úgy helyesbíti, hogy a vádlott tisztázhatatlan okból kormányzott jobbra. A hirtelen kormánymozdulat és az adott forgalmi viszonyokhoz képest eltúlzott sebesség miatt haladt fel az úttest jobb oldala mellett lévő, kiemelt kőszegéllyel elválasztott járdára mintegy 71-80 km/h sebességgel.
Az így kiegészített illetve helyesbített tényállás mentes a Be. 239. §. (2) bekezdésében felsorolt hibáktól; a helyi bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett.
A másodfokú bíróság maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelése körében kifejtett, a büntetőeljárási szabályok tolmácsra vonatkozó része érvényesülésének hiánya kapcsán elfoglalt álláspontját.
A Be. 60. §. (3) bekezdése félreérthetetlenül szögezi le, hogy azt e törvény rendelkezéseivel ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye bizonyítékként nem vehető figyelembe.
Ez az akadálya annak is, hogy a vádlottnak a dublini külképviseleten tett és okiratba foglalt nyilatkozatára – a Be. 87. §. (2) bekezdésében megkövetelt figyelmeztetés hiányában – tényállást lehessen alapítani.
A balesetet közvetlenül megelőző előzésről egyedül a vádlott számolt be. Állítását más bizonyíték nem támasztotta alá, az ő vallomása az előzőekben kifejtettek szerint ténymegállapítás alapjául nem szolgálhat, ezért az előzésre vonatkozó részében a bizonyítékok értékelésével összhangban helyesbítette a megyei bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján a jogszabályok törvényes alkalmazásával állapította meg a vádlott bűnösségét. Cselekményének jogi értékelése is helytálló.
A másodfokú bíróság a keretszabályt tartalommal kitöltő konkrét szabályszegéseket illetően is osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját.
Tobin Ciarán Francis az abszolut sebességkorlátozás igen jelentős, 50 %-ot meghaladó túllépésével az erős hétvégi forgalomban fokozott veszélynek tette ki a közúti közlekedés többi részvevőjének biztonságát. Ez az önmagában absztrakt veszély konkrétizálódott akkor, amikor tisztázatlan okból hirtelen kormánymozdulatra került sor, melynek folytán elveszítette uralmát a járműve felett.
A büntetéskiszabási tényezőket a másodfokú bíróság azzal egészíti ki, hogy a vádlott javára értékelendő 2 gyermekes, családos állapota.
A bűnösségi körülményeket összességükben értékelve az alkalmazott fő- és mellékbüntetés neme és mértéke megfelelő, annak enyhítésére nincs ok.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete 10. oldal utolsó bekezdéséből azonban mellőzi mint téveset annak quasi a vádlott terhére értékelését, hogy lehetőségei ellenére nem kívánta magát személyesen tisztázni. Ez a körülmény a vádlott védekezési körébe tartozó olyan lehetőség, mely sem javára sem terhére nem vehető figyelembe.
A másodfokú bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a nyelvet nem ismerő, idegen állam polgára számára a szabadságvesztés végrehajtása fokozott terhet jelent, ezért a személyi oldal figyelembe vételével úgy rendelkezett, hogy Tobin Ciarán Francis büntetése fele részének letöltése után a Btk. 47. §. (3) bekezdése értelmében feltételes szabadságra bocsátható.
Ezt meghaladóan a büntetés enyhítésére nincs ok.
A fellebbezések alaptalanok, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a főügyészi észrevételnek a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításával kapcsolatos észrevételével egyetértett. Ennek megfelelően nem volt indokolt az 1990. évi XCIII tv. 62. §. (1) b., alapján illetékfeljegyzési joggal rendelkező; a 6/1986. (VI. 26.) IM.sz. rendelet 2. §. (1) bekezdés h/ pontja szerinti tárgyi költségmentességet megalapozó igényt érvényesítő magánfél illeték megfizetésére kötelezése. Ezért e rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte.
Budapesten, 2002. év október hó 10. napján
dr. Sahin-Tóth Gyuláné s.k. a tanács elnöke
dr. Garzó Erzsébet s.k. a tanács tagja, előadó
dr. Lőrinczy Ildikó s.k. a tanács tagja, szavazó
A Budakörnyéki Bíróság 2.B. 1308/2000/20. számú ítélete a másodfokú bíróság ezen végzésével 2002. év október hó 10. napján jogerős és a polgári peres illetékre vonatkozó rendelkezés kivételével végrehajtandó.
Budapesten, 2002. év október hó 10. napján
dr. Sahin-Tóth Gyuláné s.k. a tanács elnöke
A kiadmány hiteléül:
ügykezelő
Labels:
Document Archives,
Két kis ember,
Magyarul,
Marci and Petra
Thursday, April 24, 2008
The second post of Marci and Petra's father, 04.12.2000

It says it all (translation to follow):
"Köszönöm, hogy sokan kifejeztétek a részvéteteket, ismeretlentől-ismerőstől jól esik. Azért azt fontos tudnotok, hogy nem azzal a szándékkel írtam le az eseményeket (nem volt könnyű), hogy magamat sajnáltassam. Inkább azt szeretném elérni, hogy néhányunk fejében megfoganjon a gondolat, hogy nem úgy vezetünk, nem úgy élünk, ahogy kellene. A másik célom, hogy találjak olyanokat, akik akarnak és tudnak tenni valamit azért, hogy ne történjen meg ugyanez máskor, máshol. Az eredményekről majd hamarosan írok."
Labels:
2 Read this next,
Két kis ember,
Magyarul,
Marci and Petra
April 9, 2000
Three days after the death of his children, Bence Zoltai, the father of Marci and Petra, opened a forum on index.hu. This is the opening post (translation will follow, but until then, just click on the youtube kid with the yellow shirt on the right, that'll give you a pretty good idea):
"Biztosan sokan láttátok a vasárnapi leányfalui baleset képeit a TV-ben. Én a két elütött gyerek apja vagyok, és el szeretném mondani nektek, hogyan történt minden. Vasárnap délután mindig nagy a forgalom a 11-es úton Pest felé, jönnek haza az emberek a Dunakanyarból. Most is tele volt az út. A gyerekek nagymamája és nagynénije a Dunapartra indultak sétálni Marcival és Petrával. Marci 4 és fél éves volt, nagyon okos kisfiú, tele huncutsággal. Külön kis világot épített fel magának élénk fantáziájában: az utóbbi időben azt játszotta, hogy ő griffmadár, farsangra is griff-jelmezt készítettünk neki az oviba. Petra másfél éves volt, kedvességével, és azzal, ahogy odabújt az emberhez, mindenkit levett a lábáról. Már totyogva jött-ment ő is, mindenre fel akart mászni, és követte Marcit mindenhová a kertben, a lakásban. Nagyon szerették egymást, Petra minden reggel hamarabb ébredt Marcinál; amint kivettük az ágyból, tekert Marci mellé. Mindkét gyerekünk nehezen jött össze, nem csoda, hogy aztán egész életünk róluk szólt. Nap mint nap láttuk, milyen boldogak, milyen jó helyre születtek. A főúthoz leérve a két felnőtt megállt egy zebránál, nem akartak addig átmenni, amíg a zebra után közvetlenül álló busz el nem megy, hiszen nem láthatták a jobbról jövő autókat. Balról, mint már írtam, folyamatos volt a kocsisor, a busz miatt lassítottak, és 20-30-cal haladva kerülgették ki. Eközben Visegrád felől nagyon gyorsan jött egy Volvó, amit egy 30 körüli ír vezetett. (Hátul egy nő és gyerekülésben egy kisgyerek ültek.) Egyik arrajáró elmesélte, hogy már legalább 1 km-en át előzgette a kocsisort, ha jöttek szembe, be-bevágódott egy résbe. Közeledve a buszhoz látta, hogy nem tud továbbmenni, és talált egy rést két kocsi között. Ugyanazzal a lendülettel azonban továbbvágódott jobbra, a járda felé. A járda alig pár centi magas ott, felszaladt rá, kidöntött egy közlekedési táblát, 20-30 méter után átment egy kereszteződésen, ami már közvetlen a zebra és a buszmegálló előtt van, és kidöntött még egy táblát. A gyerekek a járda közepén voltak, Marci a kocsi felől, Petra babakocsiban beszíjazva mellette. A felnőttek a járda melletti alacsony kőfal tövében vártak, a nagymama fogta a babakocsit. A száguldó autót nem is vették észre. A Volvó elütötte a gyerekeket, akik vagy tíz métert repültek. Petra kirepült a babakocsiból. Mindketten azonnal meghaltak. Az autó még végigszántott a busz belső oldalát, majd az ütközéstől és a kivágódott gumik miatti defekt hatására megállt. A sofőr a defekttel és azzal védekezett, hogy véletlenül fék helyett gázt nyomott. (A sofőr által mondottakat csak közvetve hallottam.) Minket pár perc múlva hívtak telefonon, nagyon gyorsan odaértünk. A mentősők már ott voltak, próbálták a két gyereket újraéleszteni. Mindent megtettek, nem tudhatták, hogy szinte mindenük megsérült, és már nem volt tovább. A halált a kiérkező helikopteres mentő orvosa állapította meg. Életünk értelme, két kis apróság ott volt a karjainkban, és semmit nem tehettünk értük."
"Biztosan sokan láttátok a vasárnapi leányfalui baleset képeit a TV-ben. Én a két elütött gyerek apja vagyok, és el szeretném mondani nektek, hogyan történt minden. Vasárnap délután mindig nagy a forgalom a 11-es úton Pest felé, jönnek haza az emberek a Dunakanyarból. Most is tele volt az út. A gyerekek nagymamája és nagynénije a Dunapartra indultak sétálni Marcival és Petrával. Marci 4 és fél éves volt, nagyon okos kisfiú, tele huncutsággal. Külön kis világot épített fel magának élénk fantáziájában: az utóbbi időben azt játszotta, hogy ő griffmadár, farsangra is griff-jelmezt készítettünk neki az oviba. Petra másfél éves volt, kedvességével, és azzal, ahogy odabújt az emberhez, mindenkit levett a lábáról. Már totyogva jött-ment ő is, mindenre fel akart mászni, és követte Marcit mindenhová a kertben, a lakásban. Nagyon szerették egymást, Petra minden reggel hamarabb ébredt Marcinál; amint kivettük az ágyból, tekert Marci mellé. Mindkét gyerekünk nehezen jött össze, nem csoda, hogy aztán egész életünk róluk szólt. Nap mint nap láttuk, milyen boldogak, milyen jó helyre születtek. A főúthoz leérve a két felnőtt megállt egy zebránál, nem akartak addig átmenni, amíg a zebra után közvetlenül álló busz el nem megy, hiszen nem láthatták a jobbról jövő autókat. Balról, mint már írtam, folyamatos volt a kocsisor, a busz miatt lassítottak, és 20-30-cal haladva kerülgették ki. Eközben Visegrád felől nagyon gyorsan jött egy Volvó, amit egy 30 körüli ír vezetett. (Hátul egy nő és gyerekülésben egy kisgyerek ültek.) Egyik arrajáró elmesélte, hogy már legalább 1 km-en át előzgette a kocsisort, ha jöttek szembe, be-bevágódott egy résbe. Közeledve a buszhoz látta, hogy nem tud továbbmenni, és talált egy rést két kocsi között. Ugyanazzal a lendülettel azonban továbbvágódott jobbra, a járda felé. A járda alig pár centi magas ott, felszaladt rá, kidöntött egy közlekedési táblát, 20-30 méter után átment egy kereszteződésen, ami már közvetlen a zebra és a buszmegálló előtt van, és kidöntött még egy táblát. A gyerekek a járda közepén voltak, Marci a kocsi felől, Petra babakocsiban beszíjazva mellette. A felnőttek a járda melletti alacsony kőfal tövében vártak, a nagymama fogta a babakocsit. A száguldó autót nem is vették észre. A Volvó elütötte a gyerekeket, akik vagy tíz métert repültek. Petra kirepült a babakocsiból. Mindketten azonnal meghaltak. Az autó még végigszántott a busz belső oldalát, majd az ütközéstől és a kivágódott gumik miatti defekt hatására megállt. A sofőr a defekttel és azzal védekezett, hogy véletlenül fék helyett gázt nyomott. (A sofőr által mondottakat csak közvetve hallottam.) Minket pár perc múlva hívtak telefonon, nagyon gyorsan odaértünk. A mentősők már ott voltak, próbálták a két gyereket újraéleszteni. Mindent megtettek, nem tudhatták, hogy szinte mindenük megsérült, és már nem volt tovább. A halált a kiérkező helikopteres mentő orvosa állapította meg. Életünk értelme, két kis apróság ott volt a karjainkban, és semmit nem tehettünk értük."
Labels:
2 Read this next,
Két kis ember,
Magyarul,
Marci and Petra
Sunday, April 20, 2008
Közlemény (translation to follow)

Az "Igazságot Marcinak és Petrának Alapítvány" nemzeti és európai fontosságú ügynek, minden magyar állampolgár, minden európai polgár, minden szülő és minden érző ember ügyének tekinti az ötéves Zoltai Marci és a kétéves Zoltai Petra, két gyönyörű kisgyermek ellen 2000. április 9-én elkövetett bűntettet.
Elvárja, hogy a Magyar Köztársaság és az Ír Köztársaság és az Európai Unió hatóságai megtalálják a módját annak, hogy ez az égbekiáltó bűn ne maradjon bűntetlenül.
Az Alapítvány minden rendelkezésre álló eszközével és a közvélemény erejével elő kívánja segíteni a hatóságoknak a Ciaran Tobin-ügyben végzett munkáját.
Nem túlzás azt állítani, hogy az ügy kapcsán az egész Európai Unió megítélése a tét. Bűn nem maradhat bűntetlen csak azért, mert a bűnelkövető az Unió egyik városából a másikba költözött.
Segítse munkánkat azzal, hogy mindenki figyelmét felhívja Marci és Petra, a Magyar Köztársaság két ifjúszívű polgárának történetére és erre a weboldalra. Felnőttként, szülőként, magyarként, európaiként ennyivel, ennyivel tartozunk nekik.
Köszönettel,
Az Alapítvány
Elvárja, hogy a Magyar Köztársaság és az Ír Köztársaság és az Európai Unió hatóságai megtalálják a módját annak, hogy ez az égbekiáltó bűn ne maradjon bűntetlenül.
Az Alapítvány minden rendelkezésre álló eszközével és a közvélemény erejével elő kívánja segíteni a hatóságoknak a Ciaran Tobin-ügyben végzett munkáját.
Nem túlzás azt állítani, hogy az ügy kapcsán az egész Európai Unió megítélése a tét. Bűn nem maradhat bűntetlen csak azért, mert a bűnelkövető az Unió egyik városából a másikba költözött.
Segítse munkánkat azzal, hogy mindenki figyelmét felhívja Marci és Petra, a Magyar Köztársaság két ifjúszívű polgárának történetére és erre a weboldalra. Felnőttként, szülőként, magyarként, európaiként ennyivel, ennyivel tartozunk nekik.
Köszönettel,
Az Alapítvány
Saturday, April 19, 2008
Subscribe to:
Posts (Atom)





