És akkor nézzük az ausztrál Transport Accident Commission (TAC) kampányának egy-két darabját (a YouTube-on majd' mindegyik megtalálható).
Először egy hétköznapit:
Aztán egy szülinapit:
És végül - csak erőseknek - a karácsonyit:
A sorozat megváltoztatta Victoriát, az országot és a statisztikákat. E reklámok hatásmechanizmusát ma tankönyvekben taglalják. Eredményességüket más - szelídebb - kampányokkal nem sikerült megismételni.
Meg kell mondani, az ausztráliai Victoria állam a közlekedési morál terén jobb helyzetben volt az kampány indulásakor, mint mi itt, ma. Mégis szükségesnek tartották.
De talán egy ilyen roham rajtunk is segíthetne. Más már nemigen fog, csak a megszabadító-ráébresztő sokk, hogy ami most van, az nem jó.
Victoria állam kormánya milliókat költött erre. Dollárban, több mint egy éven át. Mi meg itt egy nyamvadt postásbicikli-tendert se tudunk botrány nélkül levezényelni, se villamost rendeset venni, a metrónkat is egyik nap kifúrjuk, a másik nap betemetjük, elszórjuk az emberek pénzét, azt se tudjuk, mit akarunk, a gyerekeinkből is minden nap elütünk egyet, a lámpa három színét se tudjuk megkülönböztetni, nemhogy egy elszántságot, hitet és anyagi elkötelezettséget kívánó országos kampányt felvállaljunk.
Gázt nyomni, írt futni hagyni. Ehhez értünk.
No comments:
Post a Comment
Please leave a comment: